Szombat.
Van rajtam kívül valaki, aki küszködik minden tantárggyal, vagy csak én vagyok ilyen béna és szerencsétlen. Nem is a tantárggyal van bajom. Egyszerűen csak az, hogy nem tudom úgy felmondani anyának, ahogy én azt megtanultam 10 perccel előtte a szobámba. Mert megtanultam! De miért is tudnám elmondani? Minden második mondat után belegabalyodok, elfelejtem, hogy mi következik, vagy egyszerűen csak nem tudom kifejezni magam, és ez által azt veszi le anyukám, hogy nem tanultam meg. Pedig DEEEE!!!!
Most épp a földrajzzal küszködök, de nagyon. 2 nyomorult lecke, és én még sehol nem járok. Na jó az egyiket nagy nehezen felmondtam, a másiknak is megvan a fele. De Olaszország már nem akar megragadni. Semennyire. Magamnak szépen elmondom, mi után mi következik. Az autógyárak, a mezőgazdaság, a visszamaradott dél, de amikor oda jutok, hogy na akkor anyának is, akkor kész végem. Leblokkolok.
Ha valaki tud erre valamit, akkor nagyon szépen kérem, hogy jelezzen, mert nagy a baj. Már ott járok, hogy az önbizalmam egyenlő a nullával, és kukás akarok lenni. Szép kis terv mondhatom. De így jár az, aki... nem tudom. aki így jár. Kész vége léptem...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése